Befogadó szemlélet alapelvei:
 Minden gyermek egyedi. A pedagógus nem az átlaghoz igazodik, hanem minden gyerekben az egyéni, csak rá jellemző sajátosságokhoz.
 Bármely gyermeknél előfordulhatnak problémák. A nehézségek, eltérések természetes velejárói a tanulásnak, nem kizárólagosan az egyénből fakadó gyengeség tünetei.
 A speciális /egyéni megsegítés igénybevétele minden gyermek joga. Kiterjed az önismeret, a megismerési technikák, a differenciált bánásmód és az együttműködés biztosítására.
 Minden SNI gyermeknek jár a gyógypedagógiai ellátás és a gyógypedagógiai asszisztens segítő jelenléte.
 A gyógypedagógus komplex segítséget nyújt a befogadó intézménynek.
 Egyéni fejlesztési terv készül minden SNI gyermekre

Óvodánkban vállaljuk annak a kisgyermeknek az integrációját, aki:
 szakértői bizottság véleménye alapján integráltan nevelhető, és
 állandó lakcíme (ennek hiányában tartózkodási helye) az intézmény körzetében van,
vagy
 III. kerületi lakos, de a körzetes óvodája (a feltételek hiánya miatt) integrálását vállalni nem tudja, és
 mozgáskorlátozott vagy beszédfogyatékos, vagy enyhén értelmi fogyatékos, vagy egyéb pszichés zavarral küzd,
 fejlesztéséhez az intézmény rendelkezik a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.

Az integrálás lehetőségének további feltételei:
 Mozgáskorlátozott gyermek képes legyen legalább segédeszközzel helyváltoztatásra, segítséggel önellátásra, szobatiszta legyen, képes legyen kapcsolatteremtésre, szükségleteit ki tudja fejezni.
 Beszédfogyatékos gyermek képes legyen kapcsolatteremtésre, szükségleteinek kifejezésére.
 Értelmi fogyatékos gyermek foglalkoztatható, fejleszthető legyen az óvodai csoportban.
 Az egyéb pszichés zavarral küzdő gyermek alkalmas legyen a közösségi életre, ne veszélyeztesse önmagát, társait.
Az integráció általános elvei:
 Az integrációt az egész nevelőtestület felvállalja.
 A csoportjukban integrációt folytató kollégákat az egész alkalmazotti közösség támogatva segíti.
 Az integrációban részt vállaló csoportok gyógypedagógiai asszisztensi segítséget kapnak.
 Az integrálhatóság minden esetben egyéni döntést igényel, figyelembe véve az összes körülményt.
 Csoportba osztás előtt az óvodapedagógusok személyesen találkoznak a kisgyermekkel és a szülőkkel. Csoportkialakításhoz az óvodavezető figyelembe veszi az óvodapedagógusok véleményét.
 Az első három hónapban kiemelt figyelmet fordítunk a szülőkkel történő kölcsönös kommunikációra, mely idő alatt eldönthető, hogy a gyermekek optimális fejlődésének feltételei biztosítottak-e az adott csoportban, intézményben.
 A sajátos nevelési igényű gyermek befogadása, segítése nem jelenthet túlzott terhet a csoportban élő gyerekek, felnőttek számára.

Az integráció nem valósítható meg,
 ha káros hatása van a sajátos nevelési igényű gyerekre, a csoportra, a nevelőkre,
 ha nem szolgálja a sajátos nevelési igényű gyerek fejlődését, szükségleteinek kielégítését,
 ha óvodapedagógiai eszközökkel nem oldható meg a közösségi együttélés kialakítása a gyerekek között,
 ha a pedagógus testi-lelki terhelése túlzott.

Jogi szabályozás:
 2011. évi CXC. Törvény a Nemzeti Köznevelésről
 A 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet 1. sz. melléklete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve
 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és
köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelet 1.sz. mellékletének IV–VI. fejezete
az SNI gyermekek nevelésének speciális eszközeiről
 Intézmény Alapító Okirata
 Pedagógiai Program
Sajátos nevelési igény fogalma:
Sajátos nevelési igényű gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján
mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes
előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés
fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.