2019-ben is megválasztották az év élőlényeit, ásványát. A kezdeményezés legfőbb célja, hogy felhívják az emberek figyelmét az őket körülvevő élővilágra, és annak megóvására.
Az év emlőse: Hiúz
Európa legnagyobb macskaféléje, amely könnyen felismerhető hosszú fülpamacsairól. A nagy kiterjedésű, zárt, sűrű és kevéssé háborgatott hegyvidéki erdőségeket kedveli, ahol emberi zavarástól mentesen élhet. Nagyon ügyes vadász, érzékszervei kiválóak, többnyire éjjel aktív. Zsákmányállatai madarak, kisebb emlősök, de időnként olyan saját méreténél négyszer nagyobb állatokat is elkap, mint a szarvas. A macskafélék többségére jellemzően lesből támad, majd nyakon harapja áldozatát, eltörve annak csigolyáit. A párzási időszakot leszámítva mindig magányosan jár. Egy hím territóriuma rendszerint átfedő több nőstényével. Vadászterületét csakis akkor hagyja el, ha arra rákényszerül. A párzási időszak február-márciusban van, majd körülbelül 10 hét elteltével a nőstény világra hozza kölykeit, melyeket 3-4 hónapos korukig táplál, és ez idő alatt vadászni is megtanítja őket. A hímek nem vállalnak szerepet a kölykök gondozásában. A fiatalok egy éves korukban válnak önállóvá. Élettartamuk a vadonban körülbelül 17 év, míg Állatkertekben akár a 24 éves kort is elérhetik. Élőhelyének folyamatos pusztítása, valamint a nagymértékű vadászat következtében mára egyedszáma jelentősen lecsökkent.
Az év rovara: Havasi cincér
Aki már látott havasi cincért, aligha téveszti össze más hazai bogárfajjal. A kifejlett bogár (az imágó) testhossza 2–4 cm. A hím csápja jóval (majdnem kétszer) hosszabb a testénél, a nőstény csápja alig hosszabb. A hím feje és rágói is nagyobbak. Kültakarójának alapszíne fekete, de mindenütt nagyon sűrűn álló, igen rövid szőrök fedik, amelyek az alap felületét szinte teljesen eltakarják. A szőrök legnagyobbrészt kékesszürkék, de az előháton és a szárnyfedőkön több bársonyosnak látszó fekete foltba tömörülnek, amelyeket világosabb sáv keretez. A foltok mérete és formája változatos, szinte egyedenként más és más, de az előhát elején egy félkör alakú minta és a szárnyfedők közepe mögött húzódó széles, zegzugos szélű harántöv állandó elem. Ez utóbbi előtt egy-egy nagyobb, mögötte egy-egy kisebb kerekded folt látszik. A csápízek végének fekete szőrei ecsetszerűen elálló bojtba tömörülnek, ezért a csáp tarkának látszik. A lábak szintén kékesszürkén szőrösek, így a mozdulatlan bogár remekül beleolvad a bükkfák kérgének hasonló színezetébe. Szárnyfedői aránylag gyengén szklerotizáltak, vékonyak, laposak.
Az év gombája: Borzos vargánya
A bronzos vargánya tinórufélék családjába tartozó gomba. Tölggyel gesztenyével és bükkel alkot gyökérkapcsolatot. Magyar nevét a sötétbarna kalapon lévő bronzszínű foltokról kapta. Nyáron és ősszel terem. Észak-Afrikától Európa déli és középső részéig gyakran előfordul. Finom ízű kedvelt csemegegomba.
Az év fája: Sajmeggy
Középhegységi bokorerdeinek vadgyümölcse, amely a korábbi fenyvesítések, illetve a jelenlegi túltartott nagyvadállomány miatt visszaszorulóban van. Korábban fáját pipaszárak, sétapálcák és igényesebb faragványok készítésére alkalmazták, termése likőralapanyag. Törökmeggynek is nevezik, fájából régen pipaszárat készítettek. Termése ehető, kellemes ízű, fűszerként is használják. A madarak is kedvelik. Alacsony (10 m) fa, vagy cserje. Sötétbarna kérge érdes, repedezett. Levelei kerekdedek vagy oválisak, fűrészes szélűek, aprók, 3-5 cm-esek. Csúcsuk kihegyesedő, felületük fényes, fonákjukon szőrösek. A virágai kicsik, fél cm átmérőjűek, fehérek öt tagúak, illatosak. A termése borsszem nagyságú, fényes fekete csonthéjas termés, mely ehető. Száraz, meleg tölgyesek, tisztások, útszélek faja
Az év ásványa: Galenit
A galenit egy úgynevezett szulfidásvány. Gyakori és fontos ólomtartalmú ércásvány, de az ólom mellett gyakran nyernek ki belőle ezüstöt is. Főleg akkor keletkezik, amikor a földkéregben a forró oldatok magasabb szintre emelkednek. Puha és súlyos anyag. Ha egy egyliteres vizeskancsóba galenitet tennék az a mérlegen 7,6 kg-ot nyomna. Jellemzően kocka rácsszerkezetű. Könnyen hasad.Már kisebb kalapács ütésre is apró téglatestekre esik szét. Színe szürke és eredetileg csillogó, de levegővel érintkezve gyorsan elveszti fényét. Magyarországon a Velencei-hegységben és a Mátrában vannak ismert és korábban bányászott telepei.
Az év hala: Vörösszárnyú keszeg
A vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus) az egyik legszebb hazai halunk, élénkvörös úszói impozáns megjelenést adnak neki. Közepes termetű faj, amely Európában és Nyugat-Ázsiában terjedt el. Kimondottan az állóvizeket és a lassú vízfolyásokat kedveli, lápokban, mocsarakban, holtmedrekben, csatornákban, a lassabb folyóvizek parti zónájában figyelhetjük meg kisebb-nagyobb csapatait, amint a vízfelszín közelében úszkálnak. Étlapján meghatározó szerepük van a növényi eredetű táplálékoknak, a fonalas algáktól, a vízinövények hajtásain át a magvakig. Bátran kijelenthetjük, hogy vegetáriánus életmódjával egyedülálló a hazai halfajok között. Fölfelé nyíló szájáról és élénkvörös úszóiról könnyen felismerhető, de a hozzá nagyon hasonló bodorkával még a kezdő horgászok is gyakran összetévesztik. Pedig a hátúszó helyzete alapján biztosan megkülönböztethető a két faj. A bodorka hát- és hasúszója ugyanis szinte egy függőleges vonalban ered, a vörösszárnyú keszeg hátúszója ellenben jóval hátrébb kezdődik a hasúszóknál.
Az év vadvirága:
Kattints a szerkesztés gombra, hogy változtathass a szövegen. Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.